Azonosító adatok
Brit törvényszék: ügyféliratot nyílt AI-eszközbe tölteni titoksértés
A brit Felső Törvényszék szerint aki bizalmas ügyfélanyagot tölt fel egy nyílt AI-eszközbe, például a ChatGPT-be, az megsérti a titoktartást, és elveszíti az ügyvédi titok védelmét. A döntés 2026 februárjában vált ismertté.
Az Egyesült Királyság Felső Törvényszékének (Upper Tribunal) bevándorlási és menekültügyi tanácsa 2025 őszén két ügyvédi iroda ügyét vizsgálta, amelyek beadványaiban nem létező bírósági döntésekre hivatkoztak. A háromtagú tanács döntését 2025. november 17-én hirdették ki, a szaksajtó 2026 februárjában számolt be róla.
Az egyik ügyvéd egy fellebbezési engedély iránti kérelemben hivatkozott kitalált ügyre. Azt mondta, legjobb tudása szerint a Google keresőjének AI-módját használhatta, és elismerte, hogy ellenőriznie kellett volna. A beadványt állítása szerint nem a ChatGPT-vel írta, más célra viszont használta: feltöltötte azokat a leveleit, amelyekben a belügyminisztérium döntéseit magyarázta el az ügyfeleinek, hogy javítson rajtuk, és magukat a hatósági határozatokat is, hogy összefoglalót készíttessen belőlük az ügyfeleknek.
A törvényszék szerint aki bizalmas iratokat tölt fel egy nyílt AI-eszközbe, például a ChatGPT-be, az az interneten nyilvánossá teszi őket: megsérti az ügyfél iránti titoktartást, és elveszíti az ügyvédi titok védelmét. Ez a törvényszék szerint indokolhatja, hogy az ügyet az ügyvédi felügyelet elé vigyék, az adatvédelmi hatóságot (ICO) pedig mindenképp értesíteni kell. Ettől megkülönböztette a zárt eszközöket, amelyek nem teszik nyilvánossá az adatot; példaként a Microsoft Copilotot említette, amely összefoglalásra is használható.
Az ügyvéd elismerte, hogy ez adatvédelmi incidens, és közölte, hogy tájékoztatja az érintett ügyfeleket és a felügyeleti szerveit.
Mit tanulhatunk belőle?
A törvényszék szemében a nyílt AI-eszközbe feltöltött ügyfélirat nyilvánosságra került irat. A döntés ugyanakkor különbséget tett: a zárt, az adatot nyilvánossá nem tevő eszközöket ettől megkülönböztette, és összefoglalásra használhatónak említette őket. A határ tehát nem az AI-használat, hanem az eszköz megválasztása. A Confiella csak átnézett, álnevesített szöveget küld egy EU-s regionális végpontra; hogy ez egy adott ügyben elég-e, azt az ügyvéd mérlegeli. Érdemes előre eldönteni, melyik eszközzel dolgozunk, és tudni, hová küldi az adatot.
Források
- The National Archives, Find Case Law: [2026] UKUT 81 (IAC) – AI hallucinations; supervision; Hamid
- Legal Futures: Solicitor faces probe after putting client documents into ChatGPT
A cikk a felsorolt nyilvános források alapján készült. Ha hibát talál benne, írjon nekünk: [email protected]